vörösbegy

A vörösbegy (Erithacus rubecula) egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén fészkelő, kedves külsejű madárfaj, mely a légykapófélék családjába tartozik.

A hegyvidéki, gazdag aljnövényzetű lomberdők gyakori madara, gyakori a parkokban, arborétumokban, kertekben és patakpartokon is. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

A vörösbegy rendkívül könnyen beazonosítható madár, a hímek és a tojók tollazata nagyon hasonló. A kifejlett példányok kb. 12,5-14 cm, hosszúak, súlyuk 16-22 gramm, szárnyfesztávolságuk 20-22 cm. Begyük és arcuk élénk narancssárga színű, melyet kékesszürke sáv szegélyez a nyak és a mellkas vonalában.

Felül barnás színezetű, vagy olíva árnyalatú a tollazatuk, alsó testtájuk fehér színű. Csőrük és szemük fekete, míg lábuk barna színű. A fiatal vörösbegyek barna pöttyösek, jellegzetes narancssárga tollazatuk fokozatosan fejlődik ki.

vörösbegy

Fiatal vörösbegy / Kép forrása: Pixabay.com

A vörösbegy halk fütty motívumokkal kezdődő, erőteljes trillázással végződő éneke, egyike a legkorábban felhangzó madárdaloknak. Csodaszép éneke gyakran már március második felében hallható.

A vörösbegy éneke:

A vörösbegy alapvetően békés természetű madár, mely a költési időszakot leszámítva magányosan él és nappal aktív, azonban a területére betolakodókkal szemben képes igazán harciasan is viselkedni.

Tavasszal és a költési időben főként rovarokkal és pókokkal táplálkozik, ősszel és télen sok bogyót fogyaszt. A madáretetőbe kihelyezett magkeverékből is szívesen csemegézik.

vörösbegy

Kép forrása: Pixabay.com

Évente két alkalommal, április-májusban, valamint június-júliusban költ, hazánk erdeiben ez az aprócska kis madár a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. A fészkelő helyen a hímek jelennek meg először, ezt követően választanak revírt és párt a tojók.

A hímek, ahogy ez az énekesmadarakra általában jellemző, többségben vannak, így előfordul, hogy akár 20%-uk is pár nélkül marad az évben. Ezek a hímek intenzíven énekelnek, és nem ritka, hogy megzavarják a fajtársak költését is.

vörösbegy

Kép forrása: Pixabay.com

A gyökerekből, fűszálakból, levelekből, mohából és pehelytollakból álló fészket a tojó építi a talajon vagy a talaj közvetlen közelében. A mesterséges odúk közül a „C” típusú odút használja fészkelésre.

A tojások száma legtöbbször 6-7, míg a második költéskor nem ritkán 5, a tojó az utolsó tojás lerakása után kezd el kotlani, a hím pedig eteti párját.

A kotlás jellemzően 13-14 napig tart, a fiatal vörösbegyek 12-15 nap után hagyják el a fészket. Ezt követően egyesével bújnak el a fészek közelében, ahol a szülők tovább etetik őket.

A vörösbegy szerepe a kultúrában

vörösbegy

Kép forrása: Pixabay.com

A vörösbegy amellett, hogy egy rendkívül szerethető, bájos külsejű madár az európai kultúrában is jelentős szerepet tölt be, főként a brit népművészetben és Franciaország északnyugati részein. Megjelenik a skandináv mitológiában is, mint a viharfelhők madara, azaz Thor szent madara.

A 19. századtól kezdve a vörösbegy a karácsonyi ünnepkörben is egyre nagyobb szerepet kezdett játszani, karácsonyi üdvözlőlapokon és bélyegeken is feltűnt.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: Wikipédia; MME; MTE

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.