vetési varjú

A vetési varjú (Corvus frugilegus) eurázsiai elterjedésű madárfaj, melynek természetes élőhelyét, hazánkban az alföldi puszták jelentik. Hazai állománya, az élőhelyeinek beszűkülése, valamint a vadászat miatt jelentősen lecsökkent, és az itthoni populáció, jelentős hányada a lakott területekre költözött.

A magyarországi populáció állandó, egész évben költőhelyén marad, ugyanakkor északról jelentős állomány érkezik, hogy itt vészelje át a telet. A vetési varjú jól alkalmazkodott a városi környezethez, könnyedén talál táplálékot a parkokban, vagy épp a szeméttelepeken.

Étrendje rendkívül változatos növényi és állati eredetű táplálékot, magvakat, rovarokat, apróbb rágcsálókat, sáskákat, gyíkokat, puhatestűeket, madárfiókákat és dögöt egyaránt fogyaszt. A kifejlett vetési varjú testhossza 44-46 cm, szárnyfesztávolság 81–99 cm, a hímek tömege 300–340 gramm, míg a tojóké 280-320 gramm. Teljes tollazata koromfekete, a hímek és a tojók hasonlóak.

A vetési varjú telepesen, nem ritkán több százas, időnként ezres kolóniákban fészkel. Már március első felében nekiáll fészke tatarozásának. A tojó a gallyakból álló fészket a fák koronájának felső harmadába, nagy magasságba építi, a hím által hordott fészekanyagból.

A vetési varjú hangja:

A vetési varjú fészkét, a fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja. A kék vércsék például úgy időzítik telelőhelyükről való májusi visszatérésüket, hogy addigra a varjúfiókák már fészekelhagyó korban legyenek.

Fészekalja legtöbbször 4-5, ritkábban 3 vagy 6 tojásból áll, a tojásokon csak a tojó ül, a kotlást már az első tojás lerakása után elkezdi, így a fészekben nevelkedő fiókák eltérő fejlettségűek. A fiókákat a szülők közösen nevelik, a hím hordja a táplálékot, a tojó etet.

A fiókák 28-32 napot töltenek a fészekben, a kirepülés után is visszatérnek a telepre éjszakázni, és 2-3 hétig még etetik őket a szülők, később már önállóan szereznek táplálékot.

A fajt veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a kék vércsével együtt – a 2009-es „Év madarává” választotta. Magyarországon 2001 óta védett madárfaj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.