szerecsensirály

A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Magyarországon a dankasirály után a második legnagyobb számban fészkelő sirályfajnak számít. Először 1940-ben figyelték meg költését, azóta a jelentősebb vizes élőhelyek környékén, több helyen is megtalálhatók telepei.

A költőpárok jelentős része, a védett területen lévő dankasirálytelephez csatlakozik. Régebben a Fekete-tenger partvidékén költött, a 70-es évektől kezdve azonban Európa tengerpartjai mentén is elterjedt, sőt a kontinens belsejében lévő sirálytelepeken is megjelent.

Átvonulóként tavasszal március és május, ősszel július és október között figyelhető meg. Főként rovarokkal, rákokkal, puhatestűekkel és halakkal táplálkozik. Megfigyelhető az is, hogy a mezőgazdasági gépek által kiforgatott rovarokat szedegeti, emellett a levegőben is vadászik.

A kifejlett szerecsensirály testhossza 36-38 cm, szárnyfesztávolsága 92-100 cm, testtömege 230-280 gramm. Feje koromfekete árnyalatú, csőre és lába élénkpiros színű. Alsó része, nyaka és farka fehér, szárnya világosszürke.

Nagyrészt tengerpartok, folyódelták, lagúnák, tavak és mocsarak mellett, telepesen fészkel. Fészke lényegében egy mélyedés a talajon, melyet növényi szálakkal és tollakkal bélel ki. Fészekalja többnyire 2-3 tojásból áll, melyeken a 23-25 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ülnek.

A fiókák a kikelést követően nem sokkal, elrejtőznek a fészek közelében, a szülők felöklendezett táplálékkal etetik őket. Röpképessé 35-40 napos korukra válnak. A szerecsensirály Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Chris Moody / Licence: CC BY-NC 2.0

Forrás: MME

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.