széncinege

A kedves külsejű széncinege (Parus major) az egyik leggyakoribb madarunk, Európa nagy részén, Közép- és Észak-Ázsiában, valamint Észak-Afrika egyes területein is gyakori. Szinte minden olyan élőhelyen megtelepszik, ahol fészkelésre alkalmas odút, vagy más üreget talál.

Városokban, parkokban, kertekben, árterekben, erdőkben, gyümölcsösökben egyaránt fészkel. Természetes és mesterséges odúban is szívesen költ, nem ritka az sem, hogy egészen különös helyeken, kültéri lámpatestek buráiban, korlátok csövében vagy postaládákban neveli fiókáit.

széncinege

Kép forrása: Pixabay.com

A széncinege a nagyobb testalkatú cinegefélék közé tartozik, testhossza 12,5-14 cm, szárnyfesztávolsága 22 cm. A hímek valamivel nagyobbak a tojóknál, átlagos testtömegük 16-22 gramm, míg az utóbbiak 14-20 grammot nyomnak.

Jellegzetes kinézete miatt, a széncinege könnyedén azonosítható madárfaj. A fajra jellemző fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával, igazán megkapó látványt nyújt. A test felső része olívazöld színű, testének alsó része sárga színben tündököl.

széncinege

Kép forrása: Pixabay.com

A különböző alfajok esetében, tapasztalható némi eltérés a tollazat színében. A kelet-ázsiai széncinegék háta zöld, hasa fakó sárga vagy fehér árnyalatú, míg a Dél-Ázsiában élő példányok háta szürke, hasuk pedig fehér színű.

A nőstények tollazata nem sokban tér el a hímekétől, azonban a színárnyalatok halványabbak és a mellkas közepén futó fekete sáv is keskenyebb, esetenként szaggatottá válik.

A fiatal széncinegék tollazata nagyon hasonlít a tojókéhoz, a leglényegesebb különbség, hogy nekik halvány olívazöld árnyalatú a palástjuk, a farkuk szürkés színű, és a fehéres részek nem különülnek el annyira határozottan a környező tollazattól.

A széncinege éneke:

A széncinege nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, ám telente táplálékának palettája jóval gazdagabb, ilyenkor előszeretettel fogyaszt olajos magvakat. A téli hónapokban gyakran láthatjuk a madáretetőkön más madarak társaságában. Fiókáit rovarokkal és hernyókkal táplálja.

A széncinege évente egy vagy két alkalommal költ, első tojásait az időjárástól függően április első felében rakja le, a második költés jellemzően június elején történik. A fészket a tojó építi fűszálakból, vékony gyökerekből és mohából, a fészek belsejét szőrrel béleli.

széncinege

Kép forrása: Pixabay.com

Általában 6-13 tojást rak, a tojásokon csak a tojó kotlik, a kotlás az utolsó tojás lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik és 2 hétig tart. Az első fióka kikelése után, 2-3 napon belül a többi is kibújik a tojásból, a fiókákat a szülők közösen etetik. Az első költésből származó fiókák a második fészekalj kikeléséig a fészekodú közelében maradnak.

széncinege

Kép forrása: Pixabay.com

Ha szeretnénk, hogy a kertünkben széncinegék költsenek és éven át gyakori vendégek legyenek, akkor gondoskodjunk odúk kihelyezéséről, télen pedig etessük őket napraforgómaggal, szalonnával vagy cinkegolyóval.

Ezt a bájos megjelenésű kis madarat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1984-ben a többi cinkével együtt, 2011-ben pedig önállóan „az év madarává” választotta. A széncinege Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.