szárcsa

A szárcsa (Fulica atra) Európától Ausztráliáig elterjedt madárfaj, mely hazánkban is rendkívül gyakori. Tolerálja az emberek közelségét, minden jelentősebb vizes élőhelyen előfordul, akár városi tavakon is. A sűrű növényzetű, náddal, gyékénnyel tarkított, de hínárnövényzetben is bővelkedő vizeket kedveli.

Vonuló madár, az állomány legnagyobb része a telet tőlünk délre vészeli át, ugyanakkor egyre több példány telel át be nem fagyó vizeinken. Nagyrészt növényi eredetű táplálékot, magvakat, hajtásokat fogyaszt, de ezt kiegészíti gerinctelenekkel, ebihalakkal is.

A szárcsa kerekded fejű és testű, rövid farkú madárfaj, testhossza 36-38 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm, a hím tömege 700-1 000 gramm, a tojóké 600-900 gramm. Tollazata teljesen fekete, melytől csak a fehér homlokpajzsa és csőre eltérő.

Évente többnyire egyszer költ, azonban előfordul, hogy a szülők másodköltésbe kezdenek a fiókák önállóvá válása után. Viszonylag nagy, élő és holt növényi anyagokból álló fészkét a nyílt vízhez közel eső, sűrű nádas szélére építi a leggyakrabban.

Fészekalja jellemzően 6-12 tojásból áll, fiókái 21-24 nap kotlási idő után kelnek ki a tojásokból. A fiatal madarakat a szülők közösen vezetgetik. A csibék először fekete színűek pirosas fejjel, később szürkés tollruhájuk alakul ki.

Fehér homlokpajzsuk és a felnőttekre jellemző koromfekete tollazatuk, csak az őszi vedlés idejére alakul ki. A szárcsa Magyarországon nem élvez védettséget, vadászható faj, azonban hazánkban nincs igazán hagyománya a vadászatának.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.