szajkó

A szajkó, más néven európai szajkó (Garrulus glandarius) erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, gyakori fészkelő madarunk. A mátyásmadár vagy mátyásszajkó néven is ismert varjúfélék családjába tartozó madár, Magyarországon legnagyobb számban a középhegységi és dombsági tölgyesekben fordul elő.

Az alföldi erdős területek, parkok, kertvárosok szintén alkalmas élőhelyet jelentenek számára. Eurázsia jelentős részén és Észak-Afrikában több alfaja is előfordul. Hazai állománya növekszik, és nem vonul, időnként azonban északi és keleti madarak jelennek meg nálunk, elsősorban télen.

A szajkó a hazai varjúfélék közül a legkisebbnek számít, kifejlett testhossza 34-35 cm, szárnyfesztávolsága 52-58 cm, testtömege 140-180 gramm, csőre rövid és erős. A hímek valamivel nagyobbak a tojóknál.

szajkó

Kép forrása: Pixabay.com

Tollazatát rózsaszínes világosbarna tollak alkotják. Farka fekete, farkcsíkja és alsó farkfedői fehér színűek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül jellegzetes ismertetőjegy a fekete vonalas égszínkék szárnytükör.

Izgalmi állapotban nem ritka, hogy felmereszti fekete-fehér vonalkázású fejtollait. Szeme világoskék árnyalatú.

A szajkó változatos énekét érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke alkotja. Kiváló hangutánzó, legtöbbször az ölyv vijjogását hallatja, de más állatok hangját valamint egyéb hangokat is képes utánozni.

A szajkó éneke:

A szajkó étrendje rendkívül változatos, mindenevő madár, rovarokat és más gerincteleneket, kisemlősöket, madártojásokat, fiókákat egyaránt fogyaszt. Fészekrabló szokásai miatt természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélése ellentmondásos.

Növényi eredetű táplálékok közül gabona- és gyommagvakat, gyümölcsöket eszik.  Jelentős téli tápláléka a bükk- és tölgymakk, melyeket gondosan elrejt, de nem mindig emlékszik raktárai helyére, így tudta nélkül szerepet játszik az erdők megújulásában. Télen a madáretetőkön is találkozhatunk vele.

szajkó

Kép forrása: Pixabay.com

A szajkó évente egyszer költ, tojásait az időjárástól függően április második felében rakja. A hím és a tojó közösen építi a fészket, a fák, bokrok ágrendszerébe, a fészek belsejét puhább anyagokkal bélelik ki.

Fészekalja jellemzően 5-6 tojásból áll, a kotlási idő 16-17 nap, a hím és a tojó felváltva ül a tojásokon és a fiókanevelésben is mindkét szülő részt vesz. A fiatalok 3 hetes koruk körül elhagyják a fészket.

A szajkó hazánkban nem élvez védettséget, július elseje és február utolsó napja között vadászható.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.