seregély

A seregély (Sturnus vulgaris) eredetileg eurázsiai elterjedésű madárfaj, de Ausztráliába és Észak-Amerikába is betelepítették. Magyarországon a veréb és a cinegefajok után, az ország egyes részein a leggyakoribb fészkelő madarunk.

Rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneumban vészeli át, ugyanakkor kisebb csapatai enyhébb teleken hazánkban is áttelelhetnek. Nem ritka, hogy több ezres csapatokban vonul, ilyenkor gyakran keveredik más fajokkal, melyek vonulási ideje, útvonala és táplálkozási területei egybeesnek a seregélyével.

seregély

Kép forrása: Pixabay.com

A seregély testhossza 21-22 cm, fémesen ragyogó, fényes, fekete tollazattal rendelkezik, melyet fehér pettyek tarkítanak az év bizonyos szakában. Lábai rózsaszínűek, csőre télen fekete, nyáron sárga színű. A fiatal madarak tollazata, a felnőttekénél barnásabb színezetű.

Nagyon lármás, zajos madár, különösen alvóhelyei közelében és más csoportos tevékenységek közben hallatja, nem túl dallamos, ám annál változatos dalát. Igen intelligens madár, kiváló hangutánzó, az emberi beszéd utánzására is képes.

A seregély hangja:

Étrendjének egy részét a különböző bogyók adják, városi környezetben a dísznövények terméseit is csipegetik. Tél végén, a fagyok elmúltával, csapatosan jelenik meg a szántásokon és nedves réteken, ahol táplálék után kutat.

Ilyenkor földben élő lárvákat, poloskákat és bogarakat ejt zsákmányul, emiatt gazdasági szempontból hasznos madár. Ugyanakkor előszeretettel dézsmálja, például a szőlőt mellyel jelentős kárt okoz. Évente egy vagy két alkalommal, korhadt fák odvaiban költ, elsősorban a ligetes, rétekkel tarkított tájat, erdők szegélyét választja fészkelőhelyéül.

seregély

Kép forrása: Pixabay.com

Időnként a homok- és löszfalakban kialakult gyurgyalag telepeken is megtelepszik. Az esetek többségében laza telepekben, de olykor egyesével is költ. A fészkelésre alkalmas odút, a hím választja ki és a fészek építését is egyedül kezdi meg. A száraz fűből, növényi szálakból, elszáradt falevelekből, és kevés szőrből valamint tollból álló fészket közösen fejezik be a tojóval.

Fészekalja általában 4-5 tojásból áll, ezeken, a 12-14 napig tartó kotlás során, éjszaka csak a tojó kotlik, míg nappal a hímmel felváltva ülnek a tojásokon. A fiókák 18-20 nap múlva hagyják el a fészket, a kirepülést követően az idős madarakkal együtt, csapatokban kóborolnak.

Hazánkban a seregély nem élvez védettséget, ugyanakkor európai jelentőségű madárfaj, így riasztása és gyérítése az alábbi rendeletben foglaltak szerint lehetséges: 13/2001 KöM.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.