sarlósfecske

A sarlósfecske (Apus apus) szinte egész Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nagy területén előforduló madárfaj, mely nevével ellentétben nem áll rokonságban a fecskefélékkel. Igazi fáradhatatlan repülő, szinte csak a költési időszakban száll le, éjjel is folyamatosan, nagy magasságban repül csapatokba verődve.

Vonuló madár, a telet Afrika déli részén vészeli át, Magyarországon, az áprilistól szeptemberig tartó időszakban figyelhetjük meg. Április második felében tér vissza telelőhelyéről és augusztustól már elkezdődik a vonulása.

A kifejlett sarlósfecske testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 42-48 cm, testtömege 31-56 gramm. Tollazata barnás-fekete, torka fehér. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van. Szárnya hegyes, hosszú sarló alakú.

Táplálékát főként a repülő rovarok és levegőben sodródó pókok jelentik, melyeket repülés közben zsákmányol, gyakori, hogy a víz fölött nagy tömegben előforduló rovarokat fogyasztja. Évente egyszer költ, ha sikertelen volt az első költés, pótköltéssel próbálkozik.

A sarlósfecske hangja:

A városok kialakulásának hatására költő és élőhelye teljesen megváltozott, régen sziklafalak repedéseiben, löszfalakban, kisebb számban, odúban költött. Napjainkban szinte kizárólag épületeken, telepesen költ. Tetőszerkezetek üregeiben, panelházak repedéseiben, valamint az épületek legkülönbözőbb réseiben is megtelepszik.

Időnként a molnárfecskék és házi verebek fészkét is elfoglalja. Növényi részekből, tollacskákból és szöszökből álló fészkéhez a levegőben gyűjti össze a fészekanyagot, melyet nyálával ragaszt össze és formál fészekké.

Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyeket a tojó kétnaponta rak le, a 17-19 napon át tartó kotlás során a tojó és a hím is ül a tojásokon. A tojásból való kikelés után kb. 8-10 napig többnyire a tojó, ritkábban a hím is melegen tartja a fiókákat.

A fiókák viszonylag lassan növekednek, a kirepülés után 1-2 héttel azonban már önállóak. A sarlósfecske Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.