Szerző: A sárga billegető (Motacilla flava) Európa és Ázsia nagy részén megtalálható, színpompás madár, mely Észak-Afrika, valamint Észak-Amerika egyes részein szintén fészkel. Törzsalakja hazánkban is gyakori, bár sehol sem tömegesen, de a nedves rétjeinken mindenhol megtelepszik.
Legtöbbször a nyílt, vizes, mocsaras, zsombékos területeken találkozhatunk vele, de szántókon és csatornapartokon is megpillanthatjuk. A hegységeket és az összefüggő erdőket kerüli. A telet Afrikában tölti, jellemzően kisebb csapatokban vonul.
Kép forrása: Pixabay.com
A 17 centiméter testhosszú és 14-21 testtömegű kis madár nagyon szép tollazattal rendelkezik. Alsóteste élénksárga árnyalatú, háta olajzöld színű, szemöldöksávja fehér. Nyakának hátsó része, tarkója, szemsávja és fültájéka valamint a feje búbja hamvas szürke árnyalatban játszik. Csőre és lába fekete, míg szeme sötétbarna színű.
A sárga billegető éneke:
Táplálékát rovarok, főként legyek és szúnyogok jelentik, melyeket röptében kap el, de az sem ritka, hogy a marhacsordák vagy birkanyájak által felzavart rovarokat a talajon ejti zsákmányul. Fiókáit sáskákkal, hernyókkal és lepkékkel eteti.
A sárgabillegető évente egy vagy két alkalommal költ. A fűből, tollból és állati szőrökből álló fészket a tojó építik egy általa kiválasztott talajmélyedésbe, sás vagy más növények közé.
Kép forrása: Pixabay.com
Legtöbbször 5-6 tojást rak, ezeken a tojó egyedül kotlik, miközben a hím eteti, és énekléssel őrzi a revírt.
A fiókák 13-14 nap múlva bújnak ki a tojásokból és nagyjából 11 napos korukig maradnak a fészekben, etetésükben mindként szülő részt vesz. A család a röpképes kor elérése után is viszonylag sokáig együtt marad.
A sárga billegető hazánkban védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Képek forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu
