Szerző: A rétisas (Haliaeetus albicilla) Eurázsia északi részének partvidékein fordul elő Grönlandtól Kamcsatkáig. A Kárpát-medencében élő párok egy szigetszerű populációt alkotnak. Évente 500-700 rétisas érkezik hozzánk télen a Baltikumból, ezek áttelelése a madarak etetésével segíthető.
A hazánkban élő madarak egész évben a fészek környékén tartózkodnak, a fiatalok pedig kóborolnak. Európai állománya élőhelyeinek elvesztése és a mérgezések miatt a 70-es években kritikus szintre csökkent. Magyarországi populációja azóta, folyamatosan növekszik.
A kifejlett rétisas testhossza 76-92 cm, szárnyfesztávolsága 193-244 cm, a hím 3 075-5 430 gramm, a tojó 4 080-6 900 gramm testtömegű. A fiatal madarak sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a faroktollaik fehér színűek és sokkal világosabb a tollazatuk.
Táplálékának jelentős részét a vízimadarak, kisemlősök és halak adják. Ez a hatalmas termetű madár nagy halakat, vadludakat is elejthet, és dögfogyasztása is jelentős. A rétisas víz közelében költ, tengerpartokon, tavak és folyók közelében.
Magyarországon a folyók mentén lévő galériaerdők és idős tölgyesek fészkelő madara. Beszálló folyosóra van szüksége, ennek megfelelően választja ki azt a fát, amelyre fészkét építi. A réti sas hűséges párjához és a revírjéhez is.
A párzási időszakban szűk csigavonalban keringenek a revír felett, néha alázuhannak, és megérintik egymást karmaikkal. A párnak több váltófészke van, télen ezek közül választanak ki egyet, amelyet felújítanak és előkészítenek a költéshez.
Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik a 38-42 napig tartó kotlás során, a tojó többet ül. A fiókák 90 napot töltenek el a fészekben, viselkedésükre jellemző a káinizmus, ami azt jelenti, hogy az erősebb, nagyobb fióka nem ritkán elpusztítja, gyengébb, kisebb testvérét.
A rétisas Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Thomas Landgren / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Források: MME; Europamadarai.hu
