réti fülesbagoly

A réti fülesbagoly (Asio flammeus) Eurázsia és Észak-Amerika nagy részén előforduló madárfaj, a hazánkban gyakori erdei fülesbagoly közeli rokona. Magyarországon elsősorban a keleti országrész sásos zsombékosaiban, és mocsárrétjein figyelhetjük meg. Alkalmi fészkelő faj, kisszámú költőállománya évről-évre változik.

Inváziós években nagy számban telepszik meg költeni a magassásos, zsombékos vizes élőhelyeken. Egyes keményebb teleken sok madár érkezik, hogy a telet hazánkban töltse, akár több tucat példány is összeverődik turjánosokban, és sásos mocsárréteken.

Nagyon ritkán településeken is találkozhatunk vele, a nappalozó erdei fülesbaglyok között. Legszívesebben mezei pockokkal táplálkozik, emellett egyéb rágcsálókat, kis számban pedig madarakat és rovarokat is zsákmányol.

A kifejlett réti fülesbagoly testhossza 37-39 cm, szárnyfesztávolsága 95–110 cm, a tojó testtömege 280-420 gramm, míg a hímeké 260-350 gramm. Tollazata barna színű, fehér és fekete mintával. Arca jóval fehéresebb, mint a teste többi része.

Évente egy alkalommal költ, fészekalja többnyire 5-6 tojásból áll, de táplálékban gazdag időszakokban ennél jelentősen nagyobb is lehet. A réti fülesbagoly az egyetlen fészeképítő bagolyfajunk.

Fűszálakból álló fészkét a talajra építi, emiatt a kaszálások veszélyeztethetik költésének sikerességét. A 24-28 napig tartó kotlás során a csak a tojó ül a tojásokon. A kotlást az első tojás lerakásakor kezdi el, emiatt fiókái nem egyszerre kelnek ki, a fejlettség és méretbeli különbség a fiatal madarak kirepüléséig megmarad.

A fiókákat a szülők közösen etetik, a fészket 16-17 napos korukban hagyják el, négyhetesen már ügyesen repülnek. A réti fülesbagoly Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.