kővéset

Skócia egyik leghíresebb neolitikus régészeti lelőhelyén kifejlett gímszarvasokat ábrázoló őskori kővéseteket találtak, amelyekről úgy gondolják, hogy a maguk nemében a legrégibbek lehetnek az Egyesült Királyságban – számolt be róla a Guardian cikke.

A vésetek két kifejlett hím agancsos gímszarvast és több fiatalnak vélt szarvast ábrázolnak. A rajzokat a skóciai Argyll híres bronz- és kőkorszaki régészeti helyszínén, Kilmartin Glennél fedezték fel véletlenül.

A régészek szerint az ábrázolás 4-5 ezer éves lehet, a neolitikumot és a korai bronzkort átívelő időszakból származik, és az első olyan véset, amit a Kilmartin Glenben felbukkant őskori csésze- és gyűrűjelek mellett találtak.

A szarvasábrázolást egy oxfordshire-i amatőr régész, Hamish Fenton fedezte fel, aki a környéken a Dunchraigaig bronzkori temetkezési helyét vizsgálta.
A temetkezési helyen rejtőző rajzokra akkor bukkant rá véletlenül, amikor kutatás közben, zseblámpával a kezében belecsúszott egy gödörbe. A sírkamra zárókövén fedezte fel a finom vésetű rajzot.

A sírkertet lezárták a kutatások folytatása és a kamra védelme érdekében – közölte hétfőn a helyszínt kezelő, skót történelmi emlékhelyekkel foglalkozó Historic Environment Scotland (HES).

Mint hozzátették: a sziklarajzról részletes 3D-s szkennelést és digitális modelleket készítettek, hogy a halvány jelek megfelelően láthatók és tanulmányozhatók legyenek.

Tertia Barnett, a kutatás vezetője kiemelte, hogy ezek a legősibb állatábrázolások, amelyeket Skóciában találtak. A figuratív ábrázolás egyúttal cáfolja azt a feltételezést, hogy a korabeli brit sziklafaragások jellemzően geometrikusak voltak.

Kép forrása: Historic Environment Scotland (HES)

Friss cikkek innen:Tudomány

Comments are closed.