örvös galamb

Az örvös galamb (Columba palumbus) főleg Európában elterjedt, megtalálható Északnyugat-Afrikában, valamint Délnyugat-Ázsiában is. Magyarországon napjainkban is tart urbanizációja, gyakran tűnik fel a lakott területeken. Városi parkokban, fasorokban, erdőszéleken, fás legelőkön telepszik meg.

Rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneumban vészeli át, ugyanakkor enyhébb teleken áttelelő példányok is megfigyelhetők. Nagyrészt növényi táplálékot, főként különféle magvakat fogyaszt, de nem veti meg a bogyókat, rügyeket, és az apró csigákat és gilisztákat sem.

A kifejlett örvös galamb testhossza 40–42 cm, szárnyfesztávolsága 75 cm, testtömege 280–600 gramm közötti, a legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt díszíti a nyakát, a fiataloknál ez még hiányzik.

A hím és a tojó egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke, hátuk és szárnyuk szürkésbarna árnyalatú. A felrepülő madarak esetében feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.

Az örvös galamb hangja:

Az örvös galamb többnyire évente két alkalommal, április és augusztus eleje között költ, fészekalja jellemzően 2 tojásból áll. A 15-17 napig tartó kotlás során a tojó és a hím felváltva ül a tojásokon. A fészket erősebb zavarás esetén otthagyják.

A fiókák 28-30 napig maradnak a fészekben, gyakori, hogy amikor a fiókák még csak egyhetesek, a szülők, már másik fészket építenek, így az egyikben még fiókák, a másikban pedig újabb tojások találhatók. A fiatal madarak 35 napos korukra válnak röpképessé.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.