Szerző: A nyári lúd (Anser anser) Eurázsia jelentős részén elterjedt faj, ezzel együtt a legnagyobb termetű európai vadlúd. Elnevezése arra utal, hogy nyáron, költési időben is megfigyelhető hazánkban, szemben a többi vadlúddal, melyek nem költenek nálunk.
Magyarországon több évtizeden keresztül védelmet élvezett és vadászati tilalom vonatkozott rá, ennek következtében állománya jelentősen megnövekedett és újra vadászhatóvá vált. Ősszel a hazai állomány mellé északról érkeznek vendégek, a tél beálltával együtt vonulnak telelőhelyükre. Kis csapatai rendszeresen áttelelnek.
Táplálékában a szárazföldi fűfélék a leginkább meghatározók, de kevés vízinövényt is fogyaszt. Gabonatarlókra és vetésekre is kijár táplálkozni. A kifejlett nyári lúd testhossza 75-90 cm, szárnyfesztávolsága 147-180 cm, a hím testtömege 2 800-4 300 gramm, míg a tojóé 2 100-3 800 gramm.
Háta barnásszürke árnyalatú, melle sárgásszürke, gyéren és szabálytalanul feketével foltozva, a farcsík, a has- és farkalja tollai fehérek. A szárny- és farktollak feketés-szürkék, száruk végig fehér. A szem világosbarna, csőre és lába rózsaszín, körme viaszsárga.
A nyári lúd jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, amely leginkább röptében tűnik fel. A többi nálunk előforduló fajtól, vaskos rózsaszín csőre és ugyancsak rózsaszínű lábai különböztetik meg.
A nyári lúd korán költ, nem ritkán már márciusban a tojásain ül. Nádból készülő fészkét nádasokban, mocsarasokban építi. Fészekalja az esetek többségében 5-6 tojásból áll, azonban előfordul, hogy több tojó azonos fészekbe rakja tojásait. Ennek eredményeként a költőpár jóval több kislibát is vezethet.
A tojásokon a 27-28 napig tartó kotlás során csak a tojó ül, a fiókák nevelésében azonban mindként szülő részt vesz. A fiatal madarak két hónapos korukban már teljesen önállóvá válnak, nyár közepére a családok nagyobb csapatokat alkotnak.
Kép forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia
