A nyaktekercs (Jynx torquilla) talán nem túlzás állítani, hogy az egyik legkülönlegesebb madár, ami hazánkban előfordul. A fák kérgét idéző tollazatával már eleve érdekesnek számító nyaktekercs a harkályfélék családjába tartozik, egész Európában elterjedt, de Északnyugat-Afrikában is megtalálható.
Az elegyes, ritkás erdőket, gyümölcsösöket, parkokat részesíti előnyben, állománya rendszerint a dombvidékeken legsűrűbb, de sehol sem fordul elő tömegesen. Táplálékának nagy részét a talajról és fatörzsről összeszedegetett hangyák jelentik, melyben segítségére vannak a nyelve hegyén lévő kicsi horgok.
Kép forrása: Pixabay.com
Vonuló, Magyarországon főként április és október között figyelhető meg, bár tökéletes álcázást biztosító tollazatának köszönhetően ez nem könnyű feladat. A kifejlett nyaktekercs testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 25-27 cm.
Háta szürke, barna-fekete foltokkal díszített, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés árnyalatú, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval. Színe és mintázata miatt tökéletesen beleolvad környezetébe, néhány méterről is nehéz észrevenni.
De nem csak emiatt rendkívüli madár! Ha megzavarják, vagy veszélyt érez különös „színjátékba” kezd. Fejtollait felborzolja, csőrét előre nyújtja, tekergetni kezdi a nyakát és sziszeg, innen ered magyar elnevezése is.
Innen ered a nyaktekercs neve:
Ezzel a furcsa viselkedéssel, kígyónak adja ki magát, abban bízva, hogy így el tudja ijeszteni a rá, vagy fiókáira veszélyt jelentő állatokat és embereket. Egy sötét odúban rejtőzve, egészen meggyőző lehet az alakítás!
A viselkedésformát, mely során egy egyébként ártalmatlan állat, külsejével és viselkedésével egy veszélyes állatot próbál utánozni, Bates-féle mimikrinek nevezzük.
A rovarok között nagyon gyakori a megtévesztésnek ez a módja, az európai madarak közül, viszont csak a nyaktekercs választja a védekezésnek ezt a formáját, azaz igazi kuriózumnak számít.
A nyaktekercs hangja:
Évente egyszer költ, de időnként előfordul pótköltés is, nagyrészt más madarak odúját foglalja el, vagy természetes odvakat, repedéseket választ költőhelyül, mesterséges odúba is beköltözik. A költés általában május második felében kezdődik, a fészekalj jellemzően 7-12 tojásból áll.
A tojásokon nagyrészt a tojó kotlik, a kotlást az 5-7. tojás lerakása után kezdi meg, emiatt a fiókák között jelentős méretkülönbségek alakulhatnak ki.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1997-ben és 1998-ban a nyaktekercset „Az év madarává” választotta a hazánkban élő többi harkályfajjal együtt. A nyaktekercs Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: Imran Shah / Licence: CC BY-SA 2.0
Források: MME; Europamadarai.hu; Dunaipoly.hu
