Szerző: A nagy póling vagy szélkiáltó (Numenius arquata) Eurázsia mérsékelt és hideg övi területein költő madárfaj, fészkelőhelyei tőzeglápokon, turjánosokban találhatók. Hazánkban csak kis számban fészkel, azonban jelentős számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között.
Átnyaraló és áttelelő madarak is előfordulnak, bár a telet főként Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Hazai és európai állományáról is elmondható, hogy védelme csak jellegzetes költőhelyei, a turjánosok védelmével biztosítható.
A nagy póling a legnagyobb partimadár, testhossza 50-60 cm, szárnyfesztávolsága 800-100 cm, a hím testtömege 540-1 000 gramm, a tojóé 700-1 300 gramm. A hím és tojó között, a testtömegen túl a csőr alakjában és méretében van lényeges különbség a tojó csőre hosszabb, a hímé hajlottabb.
A nagy póling hangja:
Étrendjük változatos, száraz területeken különféle rovarokkal táplálkoznak, ugyanakkor a laza talajban és az iszapban is keresgélnek, férgeket, csigákat, kétéltűeket és rovarokat zsákmányolnak. Száraz növényi részekből és fűszálakból álló fészkét, kis talajmélyedésbe, a vizenyős rétek szárazabb foltjain építi.
Fészekalja 3-6, leggyakrabban 4 tojásból áll, a 29-30 napig tartó kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, a hím és a tojó is ül a tojásokon. A fiókák miután kikeltek a tojásból elhagyják a fészket és a növényzet között, szüleik vezetésével kutatnak táplálék után.
Röpképessé 5-6 hetes korukban válnak. A nagy póling Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Kép forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu
