Szerző: A nagy kócsag (Egretta alba) világszerte elterjedt nagyobb termetű gázlómadár, négy alfaja a sarki tájak és Észak-Amerika nagy részének kivételével mindenhol előfordul. A Kárpát-medencében élő madarak egy szigetszerűen elkülönült populációt alkotnak.
Eredetileg a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok és ősmocsarak fészkelője volt, de megtelepedett a kisebb kiterjedésű nádasokban, halastavak nádszigeteiben, nádszegélyeiben is. Telepeinek nagysága a 3-4 párostól a 80-100 párosig terjedhet.
Vonuló madár, vonulása szeptemberben kezdődik, de előfordul, hogy még novemberben is láthatjuk. Telelőterületéről korán, már február végén, március elején visszatér. Bár vonuló, egyre nagyobb számban telel át a Kárpát-medencében.
A nagy kócsaghoz számos érdekesség köthető, a 19. században Európa szerte divatnak számított a kócsagtollas viselet, emiatt Magyarországon szinte teljesen kipusztították a fajt. Ennek következményeként, 1924-ben alkalmazták az első kócsagőrt a Kis-Balatonon, ami jelentős állomásnak számít a hazai természetvédelem történetében.
Állománya a hetvenes évek után folyamatos növekedésnek indult. Napjainkban még mindig gondot jelent a zavarás, a fészkelőhelyek növényzetének kaszálása és égetése. A hazai állomány, kiterjedt, időszakos elöntésekkel, valamint a nádaratás megfelelő időzítésével, azonban növelhető.
A kifejlett nagy kócsag testhossza 85-102 cm, szárnyfesztávolsága a 140-170 cm, a hímek testtömege 1 030 gramm, a tojóké 960 gramm. Tollazata kikelésétől fogva fehér, költési időn kívül csőre sárga, lába barna, arcbőre zöldes.
Nászruhája is fehér, sok gémfélével ellentétben azonban nincs bóbitája, helyette hosszú, fátyolos szárnytollai nőnek. Csőre ilyenkor rózsaszínes-pirosas, később fekete színű (olykor sárga tővel), arcbőre élénkzöld, lába pedig fekete.
Főként a sekély, alacsony növényzettel ritkásan benőtt vizeken táplálkozik. Elsősorban halakat, kisebb mennyiségben csíkbogarakat, csíborokat, szitakötőlárvákat zsákmányol, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fog.
Az ősszel vonuló, és a növekvő számban áttelelő példányok nem ritkán a szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban. A több gémféléhez hasonlóan költőtelepeket alkot, fészkét többnyire az avas nádba rakja.
A fészek alapjához a nádszálakat 130-150 cm magasan elfektetve töri meg, magát a fészket szintén nádból készíti. Fészekalja 3-4 ritkábban 5 tojásból áll. A 24-26 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ülnek a tojásokon.
A fiókák már a röpképességük elérése előtt kimásznak a fészekből, ekkor szüleik etetik őket. Gyakran megfigyelhető, hogy erős napsütésben szárnyaikkal óvják őket a napsugaraktól. A fiatal madarak 34-35 éves korukban érik el röpképességüket.
A magyar természetvédelem címermadaraként is ismert nagy kócsag, mely az 5 forintos érme hátulján is látható, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Kép forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia
