Szerző: A nagy goda (Limosa limosa) három alfaja Eurázsia jelentős részén előfordul. A magyarországi állomány zöme az Alföldön él, de a Dunántúlon is vannak számára fészkelésre alkalmas élőhelyek. A mocsarak lecsapolása, a nedves rétek feltörése ugyanakkor nem kedvezett a faj hazai állományának.
Vonuláskor, február és április, valamint augusztus és november között országszerte megfigyelhetjük. A telet a Földközi-tenger mentén, Észak-Afrikában, egyes alfajok Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában vészelik át.
A kifejlett nagy goda testhossza 40-44 cm, szárnyfesztávolsága 70-82 cm, a hím testtömege 250-300 gramm, míg a tojó 290-390 gramm. Jellegzetes hosszú csőre, kiválóan alkalmas keresgélésre. Táplálékát többnyire nedves réteken, árasztásokon, lecsapolt halastavakon szerzi.
Rovarokkal, férgekkel, csigákkal és más gerinctelenekkel táplálkozik, nagyon kevés magot is fogyaszt. Laza telepeket alkotva költ, fészkelőhelyként a tocsogós gyepeket részesíti előnyben, ahol a növényzet magassága lehetővé teszi, hogy a fészkén ülve viszonylag takarásban legyen, de nyújtott nyakkal be is láthassa környezetét.
Fészke növényi anyagokból áll, melyeket egy zsombékra hord, az ebben kialakított mélyedésbe többnyire 4 tojást rak le. A tojásokon a két szülő felváltva ül. Fiókái fészekhagyók, nevelésük nagyjából egy hónapig tart.
A nagy goda Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Kép forrása: Pixabay.com
Forrás: MME
