nádirigó

A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) Európában és Ázsia nyugati részén honos madárfaj, Magyarországon a legnagyobb testű nádiposzátának számít. Vonuló, a telet Afrikában tölti, ahonnan általában áprilisban érkezik vissza, szeptemberben pedig már el is indul déli irányba.

Leggyakoribb költőhelyei a mocsarak, lápok szegélyzónái, melyek közvetlen közelében nyílt vízfelület található. A sűrű, homogén nádasok belsejét elkerüli, nem igényli a nagy kiterjedésű állományokat. Nagyrészt vízi rovarokkal, lepkék hernyóival, szitakötőkkel, pókokkal és apró halakkal táplálkozik.

A kifejlett nádirigó testhossza 19-20 cm, szárnyfesztávolsága 24-29 cm, a hím testtömege 29-40 gramm, a tojó 24-36 gramm. Csőre erőteljes, szemsávja fehér, tollazatára a sárgásbarna szín a jellemző. Mérete előnyt jelent számára abból a szempontból, hogy más rokon fajokkal nem, csak fajtársaival kell versengenie a fészkelőterületekért.

A nádirigó éneke:

Territoriális viselkedése nem jelenik meg olyan erőteljesen, mint a rokon fajoknál. Évente kétszer költ, a nádasokban a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. A fajnál nem ritka a poligámia. Fészekalja jellemzően 4-6 tojásból áll.

A fészket a tojó építi jellemzően a nyílt vízfelszín közvetlen közelébe. Fiókái 14-15 nap kotlás után kelnek ki a tojásokból, a fészket pedig 11-12 nap elteltével hagyják el. A nádirigó Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Andrej Chudý / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Források: MME; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.