magyar sóvirág

A Körös-Maros Nemzeti Park gyepterületeinek legnagyobb részét szikes puszták alkotják, melyek a nyár közepére lila színbe öltöztek a magyar sóvirág tömeges virágzásától.

A magyar sóvirág (Limonium gmelinii) a Kárpát-medence bennszülött növénye, a szegfűfélék rendjének és a kékgyökérfélék családjának tagja. Sótűrő növény. Tőálló, visszás-tojásdad, ép szélű, bőrnemű leveleivel jól alkalmazkodott a szélsőségesen szikes termőhelyekhez.

A 20-60 cm-es szára levéltelen, halványlila virágzata már messziről feltűnik a nyár végén. Bőrnemű levelei jól raktározzák a vizet, így védik a növényt a szélsőségesen száraz termőhelyen a kiszáradástól, gyökere is mélyre hatol a talajban.

magyar sóvirág

Kép forrása: KMNP.hu / Szerző: Sallainé Kapocsi Judit

Számos népies neve ismert hazánkban, mint például a vasvirág, a lelleg, a sziksaláta, a jegesvirág, vagy a szikikáposzta. A sóvirág nemzetség régóta termesztésben lévő növény, már az ókori görögök is használták gyógynövényként vérzéscsillapításra.

Szibériában cserzőanyagot állítottak elő gyökeréből. Számos kerti sóvirágfaj létezik, szárazvirág-kötészetben használják őket.

A magyar sóvirág hazai legnagyobb állományai a Tiszántúlon találhatók, de a Duna-Tisza közének szikesein, a Nyírségben és a Mezőföldön is előfordulnak. A Dél-Tiszántúl ürmös szikes pusztáin szinte mindenhol él, több helyen még az árvízvédelmi töltések oldalában is találkozhatunk vele.

Képek forrása: KMNP.hu / Szerző: Sallainé Kapocsi Judit; Wikipédia / Szerző: Zerocool.marko

Forrás: KMNP.hu

Friss cikkek innen:Barangoló

Comments are closed.