küszvágó csér

A küszvágó csér (Sterna hirundo) Eurázsiai, valamint észak-amerikai elterjedésű faj, a csérfélék közül az egyetlen faj, mely Magyarországon is rendszeresen költ. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, az Egyenlítőtől délre vészeli át.

Hazánkban szikes tavak, bányatavak környékén költ, gyakran a dankasirályokkal közösen alkot telepeket. A Balatonon is rendszeresen fészkel. Neve, az egyik legfontosabb táplálékára, a szélhajtó küszre utal, halakra, vízirovarokra és azok lárváira vadászik, időnként sáskákat is fogyaszt.

A kifejlett küszvágó csér testhossza 31–35 cm, szárnyfesztávolsága 77–82 cm, testtömege 110–160 gramm. A hím és a tojó külseje nagyon hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad.

A madarak homloka szintén fekete árnyalatú. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte nagyon szép, kimondottan elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú. Évente jellemzően egyszer költ, de a fészekalj elpusztulása esetén pótköltéssel próbálkozhat.

Kezdetleges, száraz növényi szálakból álló fészket épít, a párok fészkei gyakran 1 méternél is kisebb távolságra lehetnek egymástól. Fészekalja 2-4, többnyire 3 tojásból áll, a 22-26 napig tartó kotlás során mindkét szülő ül a tojásokon. A kotlás az első tojás lerakása után kezdődik.

A fiatal madarak 3 napos koruk után elhagyják a fészket, és annak közelében várják szüleiket. Eleinte csak a hím hord táplálékot, később a szülők felváltva etetik fiókáikat, négyhetes korukra válnak röpképessé.

A küszvágó csér Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.