Szerző: A kis kócsag (Egretta garzetta) Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália melegebb, vízközeli vidékein előforduló gázlómadár. Hazánkban kevésbé ismert és ritkább is, mint a nagy kócsag, melytől sárga lábujjai és termete alapján különböztethetjük meg a legegyszerűbben.
A telet Afrikában tölti, ahonnan március és május között érkezik vissza, és korán, gyakran már augusztusban, zömében szeptemberben elhagyja az országot. Az alacsony vízben gázolva, sőt vízinövények úszó levelein sétálva vadászik, főként halakat, kétéltűeket és rovarokat zsákmányol.
A kifejlett kis kócsag testhossza 55-65 cm, szárnyfesztávolsága a 88-95 cm. A nemek hasonlóak, testtömegük 350-550 gramm körül mozog. Tollazata kikelésétől fogva fehér, csőre és csüdje fekete. Lába világosabb, általában sárga „papucsban” végződik, ami jól látható röptében.
Arcbőre kékes árnyalatú, a nászidőszakban rövid időre narancssárgává válik. Nászruhája szintén fehér, hosszú, lehajló bóbita, és néhány díszesebb szárnytolla is nő. Évente egyszer költ, tipikus költőhelyei a galériaerdők vegyes gémtelepein találhatók.
Időnként költ halastavak környékén található facsoportokban és kis számban nádi gémtelepeken is. Leggyakoribb „szomszédjai” a szürke gém, a bakcsó és a kárókatona. Gallyakból álló fészkét változó magasságban építi.
Fészekalja jellemzően 3-6 tojásból áll, melyeken a 21-27 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ülnek. A fiókákat közösen nevelik. A fiatal madarak nagyjából egyhónapos korukban hagyják el a fészket.
A kis kócsag Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Kép forrása: Pixabay.com
Források: MME; Wikipédia; Europamadarai.hu
