kis goda

A kis goda (Limosa lapponica) Észak-Skandináviától keletre, Alaszkáig tengerpartokon, tundrán, lápokon fészkelő madárfaj. Régebben ritkább átvonuló volt, napjainkban rendszeres, de kisszámú madárvendégünk.

Augusztus és október, valamint április és június között figyelhetjük meg magányos egyedeit, kisebb csapatait. Gyakori, hogy más partimadarak társaságában, főleg növényzettől mentes, iszapos területeken bukkan fel.

Hosszú távú vonuló, Dél-Európa és Afrika partjain vészeli át a telet, a keleti madarak Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon telelnek. Gerinctelen állatokkal, rovarokkal és lárváikkal, puhatestűekkel és gyűrűsférgekkel táplálkozik, hosszú csőre kiválóan alkalmas a keresgélésre.

A kifejlett madár testhossza 37-39 cm, szárnyfesztávolsága 70-80 cm, a hím tömege 230-360 gramm, míg a tojóé 280-450 gramm. Fészkét a talajra rakja, oly módon, hogy egy egyszerű talajmélyedésbe, növényi anyagokat hord.

Fészekalja többnyire 2-4 tojásból áll, a 20-21 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ülnek a tojásokon. A fiókák fészekhagyók, képesek önállóan táplálkoznak. A család gyakran az őszi vonulásig együtt marad.

A kis goda Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.