kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug) eurázsiai erdős sztyepp zónájának jellegzetes sólyomfaja. Fontos szerepet tölt be a magyarok hitvilágában, az 50 forintos érme is ezt a termetes sólyomfajt ábrázolja. Állománya szinte mindenhol csökken, a hazai populáció a fajvédelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban növekvő tendenciát mutat.

Az állomány egy része vonuló, a telet Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában vészeli át. Magyarországon a februártól és novemberig terjedő időszakban figyelhető meg, de az idős párok egész évben itthon maradhatnak.

Fő táplálékát az ürgék jelentik, elterjedése is többnyire egybe esik a gyepes területeken élő rágcsálóéval. Jelentős mennyiségben ejt zsákmányul galambokat és gerléket is, valamint más kisemlősöket és madarakat is zsákmányol.

A kifejlett kerecsensólyom testhossza 45–55 cm, szárnyfesztávolsága 102–126 cm, a hím testtömege 730-950 gramm, a tojóé 970-1 300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím. Magyarországon régebben főleg sziklapárkányokon fészkelt, napjainkban javarészt nyílt agrárterületeken költ.

Fészket nem épít varjúfélék, más ragadozó madarak fészkét foglalja el, a mesterséges költőládákat is egyre nagyobb számban használja fészkelésre. Fészekalja legtöbbször 3-4, valamivel ritkábban 2 vagy 5 tojásból áll, melyeket a tojó március végén, április elején 1-2 nap különbséggel rak le.

A 32-33 napon át tartó kotlás az első tojás lerakása után kezdődik, nagyrészt a tojó ül a tojásokon, a hím csak ritkán váltja fel. A fiókákat az első két hétben a tojó őrzi, a hím pedig a táplálékot hordja, később már mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében.

A fiókák 42-45 napos korukban hagyják el a fészket, ezt követően szüleik tanítják őket a zsákmányszerzésre. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2000-ben „Az év madarává” választotta. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Tim Strater / Licence: CC BY-SA 2.0

Források: MME; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.