kék galamb

A kék galamb (Columba oenas) Európa nagy részén megtalálható, valamint Nyugat-Ázsiában, és Északnyugat-Afrikában is előfordul. Megjelenése nagyon hasonló a városi galambéhoz, de fekete szárnyszalagja megkönnyíti beazonosítását.

Rövidtávú vonuló, akár Észak-Afrikáig is elvonulhat, de Magyarországon is vannak áttelelő csapatai, ilyenkor főként az alföldi pusztákon figyelhető meg. A hegyvidéki bükkerdőket részesíti előnyben, de előfordul öreg tölgyesekben, ligeterdőkben és parkokban is.

A kifejlett kék galamb testhossza 32-34 cm, szárnyfesztávolsága 63-69 cm, testtömege 250-350 gramm között van. Tollazatára a szürkéskék színárnyalat jellemző, nyakát csillogó zöldeskék folt díszíti, szárnyán fekete szárnyszalag található.

Étrendjének nagy részét a gyommagvak, pillangósok magjai, kisebb részben gabonamagvak adják, időnként apróbb csigákat is fogyaszt. Évente 5-6 fészekaljat is felnevelhet, fészekalja jellemzően 2 tojásból áll.

Odúban költ, előszeretettel foglalja el a fekete harkály odúját, de idős fák természetes odvaiban is megtelepszik. Fészke csak néhány gallyból áll. A 16-17 napig tartó kotlás során a tojó és a hím felváltva ül a tojásokon.

Ha elég nagy a fészkelésre használt odú, a még csak tollasodó fiókák mellé már lerakja a következő fészekalj tojásait, ha nincs elég hely, akkor egy másik odúba. A fiatal madarak 27-29 nap alatt válnak röpképessé, ezt követően hagyják el az odút. A szülők néhány napig még etetik őket.

Állományának növekedése odú kihelyezésével, valamint az idős, korhadó fákból álló erdők meghagyásával segíthető. A kék galamb Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.