Szerző: A karvaly (Accipiter nisus) Eurázsiában és Észak-Afrikában gyakori ragadozó madár, mely kedveli az olyan erdőket, ahol nyílt vagy cserjés részek is találhatók. Magyarországon általánosan elterjedt, hazai állománya állandó, télen észak-európai példányok is érkeznek hozzánk.
A kisebb termetű madarak, főként énekesmadarak elejtésére specializálódott, a tojók azonban időnként galamb nagyságú madarakat is zsákmányolnak. A hímek és a tojók közötti leginkább szembetűnő különbség a testméretük, de a tollazat színében is van némi eltérés.
A kifejlett karvaly testhossza 28-38 cm, szárnyfesztávolsága 55-70 cm, a tojó testtömege 185-342 gramm, míg a hímeké csak 110-196 gramm. A felnőtt hímek testének felső része kékesszürke színű, testük alsó része keresztben narancssárgás vonalakkal díszített.
A karvaly hangja:
A tojók és a fiókák barna színezetű felső résszel és barna színezetű alsó testtájjal rendelkeznek. Évente egyszer költ a májustól július végéig tartó időszakban, de a fészekalj korai pusztulása esetén előfordulhat pótköltés.
Fészekalja jellemzően 3-8 tojásból áll, puha növényi részekkel bélelt gallyfészkét, ha lehetősége van rá, a fenyőfélék sűrű ágai közé építi. A fészket a tojó és a hím közösen építi a fészket, oly módon, hogy a hím fészekanyagot hord, a tojó pedig beépíti a fészekbe.
A tojó a második vagy harmadik tojás lerakását követően kezdi meg a 35 napig tartó kotlást. A tojó fiókák kikelése után a fészeknél marad és őrzi őket, míg a hím gondoskodik a táplálékról, a zsákmányt mindig megkopasztva hozza.
A tojó apró falatokkal eteti a fiókákat, melyek négy hetes korukban hagyják el a fészket. A fiatal madarakat, a kirepülés után vadászni tanítják szüleik. A karvaly Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Zweer de Bruin / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Források: MME; Europamadarai.hu
