Szerző: 2022 után az otthonok kialakításánál vagy felújításánál különösen fontos szempont lett a megfelelő energiahatékonyság. Ahhoz, hogy komfortos legyen a lakásunk, házunk, az esztétikum, a praktikum és az energetikai szempontokat egyszerre kell érvényesíteni.
Sőt, nem árt, ha a szempontrendszer sorrendjét megfordítjuk, előre hozzuk az energetikai hatékonyságot, majd a praktikumot és ezt megkoronázzuk az esztétikailag tökéletesen kivitelezett otthonnal.
Szigeteljük a homlokzatot, födémet, tetőteret
Nézzük először, hogy energetikailag mikor járunk a legjobban. Ha tetőtéri otthonunk van, különösen fontos, hogy megfelelően szigeteljünk. Egy rosszul szigetelt tetőtéri lakás iszonyatosan fel tud melegedni nyáron, a világ pénzét rákölthetjük a légkondicionálásra.
Télen sok egyéb problémával is meg kell küzdenünk, a rossz szigetelés miatt jóval több hőenergiát kell elhasználnunk a fűtésre, ráadásul huzatos lesz a lakás akkor is, ha be vannak csukva az ablakok, és akkor nem beszéltünk a falak nedvesedéséről vagy a penészedésről.
Ezeket a problémákat kiküszöbölhetjük vagy megelőzhetjük, ha a tetőtér szakszerűen van leszigetelve, jók a nyílászárók és a nyílászáró körüli szigetelés is megfelelő.
A szigetelés nemcsak a tetőtérben lényeges
Ha nincs tetőterünk és a tető sincs szigetelve, lépjünk a födémszigetelés irányába. A födém hatalmas felület és ha nincs szigetelve jelentős mennyiségű, drága áron megvásárolt / megtermelt hőenergiát veszítünk.
A monolit vasbetonfödémeket aránylag egyszerűen, akár saját szakállunkra szigetelhetjük hagyományos kiszerelésű ásványgyapottal (pl. üveggyapot vagy kőzetgyapot), a komplexebb, sok cikk-cakkal, gépészettel cifrázott padlásfödémhez vagy a fafödémhez viszont az egyik legjobb ötlet a fújható szigetelés.
Ez nem a szigetelőanyagra, hanem a kiszerelésre, kivitelezésre vonatkozik. Az ásványgyapotok fújható formában kerülnek a szigetelendő felületre, területre, résmentesen és hőhídmentesen szigetelnek.
A födém mellett pedig elengedhetetlen a homlokzat szigetelése, amennyiben költséghatékony, takarékos és komfortos otthonra vágyunk. A homlokzatot jellemzően eps / xps táblákkal szokták szigetelni (ez alól kivétel a vályogépület, amelynek komoly vízfelvevő képessége van, viszont az eps, vagyis hungarocell rossz páraáteresztő, így nem tud szellőzni a fal).
A homlokzat szigetelésénél fontos szempont, hogy megfelelő vastagságú anyag kerüljön a falakra, ne mekkmesterkedjünk össze különböző típusú szigetelőanyagokat, illetve hogy egyenletes legyen a ragasztás.
Kép forrása: KontaktBau Szigeteléscentrum
A szigetelési munkálatok során fontos, hogy a szerkezeti elemek találkozásánál is legyen szigetelőanyag, különben hőhidak alakulnak ki. A hőhíd egy olyan jelenség, ami szinte minden épületnél előfordul, csak kérdés, hogy milyen mértékű a hőmérsékletkülönbség.
Amikor kint hideg van és az épület bizonyos pontjai belülről is lehűlnek, az épületben keletkező pára megkeresi a hidegebb felületeket, hogy ott lecsapódjon. Ettől a lecsapódásból aztán a fal nedvesedni kezd és kiváló tenyésztelepet biztosít a penészgombáknak.
Ahhoz, hogy ezzel a problémával ne kelljen szembesülnünk, érdemes alaposan szigetelni az épületet és rendszeresen szellőztetni.
Legyen korszerű a fűtéstechnikánk
A fűtéstechnika kérdése ma már kardinális, a szigetelés után az egyik leglényegesebb. De milyen módszerekkel lehet költséghatékony és energiatakarékos fűtésünk? A fűtést akkor is érdemes automatizálni, ha nem cseréljük le az egész rendszert.
Valamilyen automatika még a legegyszerűbb rendszerekben is van (pl. a parapet konvektorokban). Ha el tudjuk azt érni, hogy az automatika segítségével csak akkor és ott fűtünk, ahol valóban szükségünk van rá, már rengeteget spóroltunk.
Ha gázkonvektoraink vannak, érdemes lecserélni egy komolyabb cirkóra. A padlófűtés is vonzó ilyen esetben, ám jelentős költségei vannak. A radiátoros megoldással nem növekszik annyival a komfortérzet, mint a padlófűtéssel, de legalább kevesebbe kerül a kivitelezés.
Ha a használati melegvizet is gázcirkóról szeretnénk szerezni, érdemes egy kiegészítő bojlert beszerezni. Kérjük épületgépész tanácsát, mielőtt belevágnánk ezekbe a beruházásokba.
A gázárak égbeszökésével sokan gondolkoznak egyéb fűtőanyaggal működtetett rendszer kialakításában. Megoldás lehet az elektromos kazán, a hőszivattyú vagy a biomassza (pl. fatüzelésű kályha).
Amíg a napelemeket rá lehetett csatlakoztatni a hálózatra (2022. október 31-ig), és szaldó elszámolással lehetett szerződni, a legelőnyösebb fűtéstechnikai megoldás az volt, ha padlófűtést alakítottunk ki, amit napelemről üzemeltetett hőszivattyúval fűtünk fel.
A különböző rendeleti és törvényi módosítások révén ez a megoldás ma már nem számít verhetetlen kombónak. Jó irány lehet még a H tarifáról üzemeltetett hőszivattyú, de ennek is van azért szerelési, engedélyeztetési költsége.
A biomasszával való fűtésnek két hátránya lehet: az egyik az energiaszektorban végbement változásoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a tűzifa iránti kereslet, nőttek az árak, nehezebb hozzájutni a tűzifához.
A másik probléma, hogy a tüzelőanyagot nemcsak beszerezni, de tárolni is kell. Csak akkor vágjunk bele ebbe a fűtéstechnikai megoldásba, ha meg tudjuk oldani a beszerzést, szállítást, tárolást és ennek kiszámoltuk az anyagi vonatkozásait is.
Legyenek korszerű, jól szigetelő nyílászáróink
Bármennyire rendben van az épület szigetelése és fűtési technikája, ha rosszak az ajtók, ablakok, a szél átfújja a házat, folyamatos huzat lesz és a oda komfortérzetünk.
A nyílászárók esetében fontos a megfelelően szigetelő, lehetőleg háromrétegű üvegszerkezet, az ajtó- vagy ablakprofil (ez lehet fa, alumínium vagy műanyag), a jól működő vasalat, a karbantartott tömítés.
Úgy kell kialakítani, elhelyezni a nyílászárókat, hogy ne csak a benapozottság, bevilágítás rendeleti szabályainak feleljenek meg, hanem jól és szakszerűen lehessen szellőztetni a belső tereket, hiszen ez a művelet a kulcsa annak, hogy otthonunk penészmentes legyen, és rendszeresen kicseréljük benne az elhasznált levegőt.
Képek forrása: Unsplash.com / Szerző: Roberto Nickson; KontaktBau Szigeteléscentrum
Hirdetés (X)
