hóbagoly

A hóbagoly (Bubo scandiacus) északi sarkvidéken előforduló, nagytermetű bagolyfaj. Hazánkban csak elvétve figyelhető meg, a hozzánk is eljutó példányok valószínűleg fiatal kóborlók, vagy az északi területek táplálékszegény időszakában délebbre kényszerülő madarak.

Étrendjének jelentős részét a lemmingek teszik ki, de madarakat, kétéltűeket, halakat, rovarokat és a rákokat is zsákmányol. A kifejlett hóbagoly testhossza 52-70 cm, szárnyfesztávolsága 126-145 cm. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím. A kifejlett hóbaglyok tömege 700-3 000 gramm közötti.

A hím tollazata szinte teljesen fehér, a tojóé fehér, sötéten mintázva, ami jól álcázza költéskor. A fiókák tollazata szürke árnyalatú. Feje kerek, fekete csőrének tövét sűrűn beborítják az aprócska pehelytollak. Szemei sárga színűek.

Lábait egészen a lábujjakig sűrű, fehér tollazat borítja. Ezzel a tollazattal a lábait védi a hideg ellen, miközben a havon ül. A mozaikos felszínű, sziklákkal, zuzmókkal, mohákkal, mocsarakkal tarkított nyílt tundrán költ, május-június hónapokban kezd költésbe.

Fészket nem épít, a tojásokat egy saját maga által kapart mélyedésbe rakja, többnyire egy kiálló magaslat vagy domb tetején. Többnyire 4-9, táplálékban gazdag, időszakban akár 11-14 tojást is rak. A 32-34 napig tartó kotlás során a csak a tojó ül a tojásokon.

A fiókákról a szülők közösen gondoskodnak, mivel fészekhagyók, röpképességük elérésénél korábban elmásznak a fészekből, a repülésre csak hetekkel később válnak képessé. A hóbagoly Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kép forrása: 500px.com / Szerző: Jongsun Lee / Licence: CC BY 3.0

Források: MME; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.