Szerző: A hajnalmadár (Tichodroma muraria) különleges szépségű hegyvidéki madárfaj, Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia egyes magashegységeiben fészkel, 700 méteres tengerszint felett, egészen a hóhatárig.
Vonuló madár, a telet költőhelyénél alacsonyabb tengerszint feletti vidékeken tölti, ilyenkor figyelhető meg Magyarországon is. Az októbertől áprilisig terjedő időszakban fordul elő, igen kis számban, de évről-évre hazánkba látogat.
Legnagyobb eséllyel sziklafalak, felhagyott kőfejtők, bányák, várak, romok falán pillanthatjuk meg, a talajra sosem száll le. Időnként városok magasabb épületein is feltűnik. Táplálékául a különféle rovarok, csigák és pókok szolgálnak.
Testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 27-32 cm, testtömege 15-20 gramm. Válltollai, szárnyfedői és az elsőrendű evezőtollai nagyrészt hajnalpír színűek, innen ered legismertebb magyar elnevezése is. Begye és torka a költés idején fekete, télen fehér színű.
A hajnalmadár hangja:
Lábai erősek, kapaszkodásra termettek. Mesterien használja őket, a meredek sziklafalakon is magabiztosan mozog. Népi elnevezései (sziklamászó, sziklaúszó), erre az adottságára utalnak. Csőre hegyes, vékony, lefelé ívelő.
Fészkelőhelyén, a mohából, gyökérdarabokból, valamint fűszálakból álló, tollakkal bélelt fészkét, sziklafalak repedéseibe, üregeibe építi. Fészekalja általában 3-5 tojásból áll, melyen nagyrészt a tojó ül a 18-19 napig tartó kotlás során.
A fiókák gondozásából mindkét szülő kiveszi a részét. A fiatal madarak 21-23 nap elteltével röpülnek ki. A hajnalmadár Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Imran Shah / Licence: CC BY-SA 2.0
