guvat

A guvat (Rallus aquaticus) Eurázsia és Észak-Afrika jelentős részén előforduló madárfaj, a vizes élőhelyek jellegzetes madara. Költőhelyéül nádasokat, gyékényeseket, mocsarakat és mocsárréteket választ.

Részben vonuló, az északi madarak a telet Dél-Európa és Észak-Afrika területén töltik. Egyre több példány telel át hazánkban. Bár gyakori madár, megfigyelése nem egyszerű, mivel elbújik a sűrű növényzetben, jelenlétét általában hangja árulja el.

Étrendje rendkívül változatos, főként rovarokat, rákokat, férgeket, csigákat és pókokat eszik, azonban nem veti meg a húsos zöld növényi részeket, terméseket valamint bogyókat sem. Alkalmanként kisebb gerinceseket, madárfiókákat, kétéltűeket és kisebb halakat is zsákmányol.

A guvat hangja:

A kifejlett guvat testhossza 23-28 cm, szárnyfesztávolsága 38-45 cm, a hím testtömege 100-180 gramm, míg a tojó 80-130 gramm. Az idősebb hím felsőteste barna alapon feketetarkának látszik, mert minden toll olajbarna szegélyben végződik.

Fejoldala és alsó teste kékes hamuszürke, lágyéka fekete-fehér szalagokkal mintázott. Hasa és fara sárgás rozsdás szürke, evezői olajbarnával szegett fakó barnás-feketék. Kormánytollai feketék és szintén olajbarnával szegélyezettek.

Szeme szennyes halványpiros, csőrének orma barnásszürke, a felső káva széle és az alsó káva mínium piros, lába zöldes-barna. A guvat az április vége és a június közötti időszakban költ, fészekalja 5-15 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik.

A fiókákat a szülők közösen gondozzák, a fiatal madarak már kéthetesen képesek önállóan táplálkozni, 7-8 hetes korukra pedig röpképessé válnak. A guvat Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Andrej Chudý / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.