gulipán

A gulipán (Recurvirostra avosetta) Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költő madár. Magyarországon kis számban, de rendszeresen fészkel, főként a Kiskunsági szikes tavakat választja fészkelőhelyéül, de az Alföld más területein és a Dunántúlon is költ.

Vonuló madár, a hazai madarak délnyugati irányba vonulnak el októberben és novemberben, márciusban térnek vissza. A telet a mediterrán térségben és Afrikában vészelik át. Jellegzetes megjelenésű madár, főként különleges alakú, felfelé ívelő csőre miatt, mely táplálkozási módjához idomul.

A víz színén oldalirányú kaszáló mozdulatokat végez, eközben apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből. A kifejlett madár testhossza 42-45 cm, szárnyfesztávolsága 77-80 cm, testtömege 260-290 gramm.

Nagy léptekkel jár, szívesen álldogál féllábon, vagy a sarkán pihen behúzott lábakkal. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér. A gulipán laza telepeken költ rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen.

Fészke a legtöbb esetben egy egyszerű talajmélyedés, fészekalja többnyire 4 tojásból áll. A 22-24 napig tartó kotlás során a szülők felváltva ülnek a tojásokon. A fiókák fészekhagyók, szüleik védik és vezetik őket, táplálékot maguk keresnek. Röpképessé 35-42 napos korukban válnak.

A gulipán Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Mickaël Dia / Licence: CC BY-ND 2.0

Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.