füleskuvik

A füleskuvik (Otus scops) Eurázsia déli felében és Afrikában a sivatagok, a félsivatagok, illetve az esőerdők kivételével mindenütt előfordul. A Magyarországon költő bagolyfajok között egyedülálló, a tekintetben, hogy vonuló madár.

Hazánkba április második felében tér vissza, és szeptember elejére az állomány nagy része már el is vonul. Főként nagyobb rovarokkal, valamint pókokkal táplálkozik, a rovarok száma erősen befolyásolja költésének sikerességét.

A kifejlett füleskuvik testhossza 19-20 cm, szárnyfesztávolsága 53-63 cm, a testtömege 60-120 gramm. Álcázó tollazata fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú, szinte láthatatlanná teszik.

Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ágra hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.

Az alföldi, dombsági mozaikos területeken fészkel, a sűrű, zárt nagyobb erdőket elkerüli. Főként  felhagyott gyümölcsösökben, szőlőben, telepített fenyvesekben költ. Odúlakó, szívesen használja a szalakóták számára kihelyezett D-típusú odúkat.

Évente egy alkalommal május-júniusban költ, ha a fészekalj korán elpusztul, időnként pótköltéssel próbálkozik. Külön fészket nem épít, jellemzően 3-4, ritkábban 2 vagy 5 tojását az odú aljára rakja le. A tojásokon csak a tojó ül.

A fiókák egy hónapos korukban válnak röpképessé, de az odút gyakran korábban is elhagyják. A szülők ezt követően néhány hétig még etetik őket és vigyáznak rájuk. A füleskuvik Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kép forrása: Flickr / Szerző: Frank Vassen / Licence: CC BY 2.0

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.