Szerző: A fogoly (Perdix perdix) Eurázsia nyugati és középső részén élő madárfaj, hazánkban is költ, azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az állománya. Ennek oka a mezőgazdasági struktúra átalakulása melynek következtében, az agrárterületeken élő madarak kevesebb táplálékhoz jutnak, búvóhelyet is nehezen találnak, valamint a gépek is veszélyeztetik őket.
A fogoly eredetileg az erdős sztyeppek madara volt, ezek megszűnésével húzódott át a mezőgazdasági területekre. Az észak-amerikai prérikre is betelepítették, a telepítéshez felhasznált madarak számottevő részét az akkori Magyarországról szerezték be, erre utal a fogoly angol elnevezése (Hungarian partridge).
A felnőtt példányok főként gyommagvakkal táplálkoznak, emellett gabonát, hajtásrészeket és gerincteleneket is fogyasztanak. A fiókák eleinte nagyrészt rovarokat, később egyre nagyobb arányban apró magvakat is esznek.
A kifejlett madarak testhossza 29-31 cm, szárnyfesztávolsága 45-48 cm, testtömege 350-450 gramm. Tollazatuk a kor, nem és tájék szerint is eltérő lehet, a tojó és a hím hasonlít egymáshoz, utóbbi tollazata azonban lényegesen szebb.
A hím homloka, szemöldöksávja, torka és a fej oldalai világos rozsdaszínűek, a nyak eleje és oldala valamint a begye hamvas-szürke, finom, fekete harántvonalakkal hullámosan tarkítva. Feje búbja barnás árnyalatú, sárgás szárfoltocskákkal.
A fogoly hangja:
Háta szürke, rozsdavörös harántszalagokkal, világos szárfoltokkal és finom, zegzugos vonalkákkal díszített. Alsó testének oldalai szürkék, vörösbarna harántfoltokkal, a has fehéres, közepén nagy, gesztenyebarna vagy rozsdabarna patkóval. A farktollai rozsdabarnák.
Monogám madár, egy életre választ párt, fészekalja általában 8-10 tojásból áll, de előfordul ennél nagyobb fészekalj is. A talajon fészkel, a talajba kapart mélyedést, fűvel béleli, április végén, május elején ebbe a fészekbe tojja halvány zöldes-barna árnyalatú tojásait.
A 24-25 napig tartó kotlás során csak a tojó ül a tojásokon, miközben a hím őrködik. A csibék a kikelés után szinte azonnal elhagyják a fészket, szüleik közösen terelgetik őket. Eleinte rovarokat esznek, később egyre nagyobb arányban apró magvakat. A szülők vezetésével tavaszig egy csapatot alkotnak, ezt követően egy másik csapatból párt választanak maguknak.
A fogoly vadászható faj, október 1-jétől december 31-ig, kizárólag nem természetes állományból származó egyedek kibocsátása esetén és külön engedéllyel. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Smudge 9000 / Licence: CC BY-SA 2.0
