Szerző: A fácán (Phasianus colchicus) eredeti hazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Mivel rendkívül népszerű apróvad, ezért a világ számos pontján megtelepítették.
Magyarország egész területén gyakori, köszönhetően annak, hogy a vadásztársaságok minden éven nagy számban bocsátanak ki zárt térben tenyésztett madarakat. Állandó madarunk, melyre nem jellemző a jelentősebb kóborlás.
Hazánkban szinte bárhol előfordulhat, a zárt erdőket és a tartósan nedves területeket azonban kerüli. Magvakkal, hajtásokkal, bogyókkal és egyéb növényi részekkel, valamint kisebb arányban rovarokkal táplálkozik.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Ian / Licence: CC BY-NC 2.0
Fiókáit eleinte állati eredetű táplálékkal eteti, később egyre nagyobb szerepet kap a növényi eredetű táplálék. A kifejlett fácán testhossza 53-89 cm, szárnyfesztávolsága 70-90 cm, a kakasok tömege 1 000 – 1 700 gramm, míg a tyúkoké 750- 1200 gramm.
A nemek tollazata jelentősen eltér egymástól. A kakasok jellegzetessége a feltűnően hosszú, színes farok és a szem feletti fehér folt. A fácántyúkok színezete szerényebb a kakasokénál, tollazatuk fakó, nincs rikító színezetük.
A fácán hangja:
Poligám madár, a kakashoz több tyúk is tartozhat. Fészkét talajra építi, egy mélyedést készít, melybe a fészek közvetlen környékéről puha növényi részeket kapar. Fészekalja többnyire 12-18 tojásból ál, a fiókák 22-28 nap kotlás után bújnak ki a tojásból.
A csibék fészekhagyók, a fácántyúk egyedül gondoskodik róluk. A kikelt madarak nagyjából fele kilenchetes kora előtt elpusztul, a felnőttkort pedig csupán a fácánok mintegy 30%-a éri el.
A fácán hazánkban nem élvez védettséget, a kakas október és február között vadászható, tyúk csak tenyésztett állományból származó egyedek kibocsátása esetén.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: Ian / Licence: CC BY-NC 2.0
