Szerző: Az erdei szalonka (Scolopax rusticola) Eurázsia mérsékeltövi részén előforduló madárfaj, a hegyvidéki laza talajú, láp- és mocsárerdők kisszámú fészkelője. A vadászkultúrában meghatározó szerepet tölt be. Vonuló, a telet Nyugat- és Dél-Európában vészeli át.
Március és április, valamint szeptember és október között, vonulása idején figyelhető meg nagyobb számban, ilyenkor a legkülönbözőbb erdőtípusokban, sőt akár városi környezetben is előfordulhat. Kedveli az erdők fiatal aljnövényzettel borított részeit.
Táplálékának nagy részét az avar alatt és a talajban élő apró rovarok, giliszták és egyéb gerinctelenek jelentik, melyeknek elfogásában hosszú rugalmas csőre van segítségére. A kifejlett erdei szalonka átlagos testhossza 33-35 cm, szárnyfesztávolsága 56-60 cm, testtömege 131-420 gramm.
Barnás, sárgás foltos tollazata kiváló rejtőszínt biztosít számára. Szeme a fejlődés folyamán fokozatosan a feje tetejére és oldalra került, ezáltal nagy a látómezeje, így, nem könnyű meglepni a földön tartózkodó madarat.
Az erdei szalonka hangja:
Az erdei szalonka fészkét, legtöbbször a fiatal fás növények tövéhez közel építi. A fészkeléshez egy talajmélyedést készít, melyet lehullott falevelekkel bélel ki, a fészekanyagot a közvetlen környékről gyűjti. Fészekalja jellemzően 4 tojásból áll, melyeket a tojó naponta rak le.
A 22-24 napig tartó kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, a tojó egyedül ül a tojásokon. A hím a párzás után újabb tojókat keres, a fiókákról a tojó egyedül gondoskodik. Az erdei szalonka fiókák fészekhagyók, a kikelést követően nagyon hamar elhagyják anyjuk vezetésével a fészket.
Veszély esetén, vagy abból a célból, hogy puhább talajú, nyirkosabb erdőrészekbe vigye fiókáit, ahol könnyebben jutnak táplálékhoz, az erdei szalonka a hazai madárvilágban egyedülálló fióka-szállítási módszert alkalmaz.
A kicsi, röpképtelen fiókákat lábszárai közé szorítja, a farkával megtámasztja őket, majd a levegőbe emelkedik, és a talaj fölött 1-2 m magasságban, brekegésszerű hangokat hallatva repül, akár több száz méter távolságra is! A 8-10 napnál idősebb fiókákat már nem szállítja.
A fiókák egyhónapos korukra válnak röpképessé, a család csak a vonulás közben válik szét. Az erdei szalonka Magyarországon nem élvez védettséget, vadászható madár, ugyanakkor Európában a sérülékeny fajok közé tartozik, emiatt hazai védelme rendszeresen felmerül.
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Stephan Sprinz / Licence: CC BY-SA 4.0
Források: MME; Europamadarai.hu
