Szerző: Az egerészölyv (Buteo buteo) Eurázsia jelentős részén elterjedt madárfaj, hazánkban a leggyakoribb ragadozómadár. Magyarországon, a középhegységi erdőkben és a mezőgazdasági területek kisebb facsoportjaiban egyaránt költ.
Hazai állománya állandó, télen észak-európai madarak is érkeznek az országba. Az egerészölyv főként rágcsálókkal táplálkozik. Mezőgazdasági területeken főként mezei pockokat zsákmányol, ezen kívül gyíkokat, rovarokat és madárfiókákat is fogyaszt.
A kifejlett egerészölyv testhossza 51-57 cm, szárnyfesztávolsága 113-128 cm, a hímek testtömege 550- 1 000 gramm, míg a tojóké 700-1 300 gramm. A tollazat színezete rendkívül változatos, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között.
Az egerészölyv hangja:
Az egerészölyv, főként száraz ágakból álló fészkét, a nagyobb fák, magasan lévő elágazásaiba építi. A nászrepülésideje február végére, márciusra esik, eközben már megkezdik a fészek építését, vagy tatarozzák az előző évi fészkek egyikét.
Fészekalja jellemzően 2-3 tojásból áll, ritkábban 1 vagy 4 tojást rak. A tojó egy-két naponta rakja le tojásait, az átlagosan 33 napig tartó kotlás során mindkét szülő ül a tojásokon, a tojó valamivel többet.
A fiókák kikelése után a tojó a kezdeti időszakban őrzi a fiókákat, a hím pedig hordja a táplálékot, később mindkét szülő vadászik, és felváltva hordja az élelmet. A fiókák kb. 45 naposak, amikor elhagyják a fészket, ezt követően még egy ideig együtt marad a család.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szavazásán a lakosság, az egerészölyvet választotta a „2012-es év madarának”. Az egerészölyv Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Martha de Jong-Lantink / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Források: MME; Europamadarai.hu
