Szerző: A darázsölyv (Pernis apivorus) Eurázsia mérsékelt övi részén költő madárfaj, Magyarországon az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg. Ahogy a neve is utal rá elsősorban vadméhek és darazsak lárváival és bábjaival táplálkozik, de elfogyasztja a kifejlett egyedeket is.
A lépeket egy magaslatról figyeli ki, majd a föld alatt lévő fészkeket lábaival kikaparja. A darazsak csípésétől a fején lévő szarupikkelyek nyújtanak védelmet. Szükség esetén más rovarokat például sáskákat, valamint gyíkokat is elfog.
A telet Afrika trópusi területein vészeli át. Az európai állomány legnagyobb része Gibraltáron keresztül vonul, sok példány azonban a Boszporusznál hagyja el a kontinenst, megint mások pedig Szicíliából repülnek Tunéziába.
A kifejlett darázsölyv testhossza 52-60 cm, szárnyfesztávolsága 135-150 cm, a tojó testtömege 360-1 050 gramm, a hímé 440- 1 050 gramm. A hím feje szürke, a tollazata barna, világosabb mintázattal. Lábait vastag tollréteg védi zsákmányállatainak szúrásai ellen.
Magyarországon elsősorban a nagy kiterjedésű erdőkben fészkel, nagyrészt a hegy- és dombvidékek erdeiben. Speciális tápláléka miatt előnyben részesíti a meleg, déli kitettségű tölgyeseket, főleg, ha tisztásokkal tarkított a terület.
Lombos ágakkal bélelt fészke könnyen felismerhető, fészekalja az esetek többségében két tojásból áll. A fiókák kikelése után a tojó őrzi őket, a hím pedig ellátja a családot. A fiatal madarak 6 hetesen hagyják el a fészket, szüleik ezt követően egy ideig még etetik őket.
A fajt számos veszélyeztető tényező fenyegeti, mint például a fészkek zavarása, a telelőterületeken történő mérgezések, valamint a vonuló példányok lelövése is. A darázsölyv Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: Radovan Václav / Licence: CC BY-NC 2.0
