Szerző: A csíz (Carduelis spinus) Eurázsiai elterjedésű, kistermetű pintyféle, Magyarországon csak nagyon kis számban költ, ugyanakkor gyakori átvonuló és téli vendég. Télen gyakran látható égerligetekkel övezett patakpartok mentén, időnként felbukkan a madáretetőknél is, de jóval ritkábban figyelhetjük meg, mint a többi pintyfélét.
Vonuló madár, a kontinens északi részéről a mediterrán vidékekre és Észak-Afrikába vonul telelni. Magevő, nagyrészt növényi eredetű táplálékot fogyaszt, időnként pajzstetveket is eszik.
Különösen kedveli a fenyők tobozában lévő magokat, az enyves éger apró magját, a nyírfa termését, de szívesen fogyasztja kisebb magvú fák terméseit, valamint a gyomnövények apró magjait is.
Kép forrása: Pixabay.com
A csíz testhossza 12 cm, testtömege 11-18 gramm között változik, szárnyfesztávolsága 20-23 cm. A hímek sárgászöld színűek, fejük teteje fekete színű. A szürkészöld árnyalatú tojók és a fiatal példányok tollazata kevésbé látványos. A madarak szárnyát és farkát, sárgászöld-fekete mintázat díszíti.
Fenyvesekben valamint magasan fekvő égeresekben költ. A vékony fenyőgallyakból, fűszálakból álló, zuzmóval, mohával, pókhálóval, tollakkal, szőrökkel bélelt fészket a tojó építi, az idősebb magasan elhelyezkedő ágvégeire.
Évente két alkalommal költ, előfordul, hogy már április elején teljes az első fészekalj, a második költését május végén, június elején kezdi meg. A fészekalj általában 4-5 tojásból áll, a tojó naponta rakja le a tojásokat, a kotlást az utolsó tojás lerakása után kezdi meg.
A csíz hangja:
A tojásokon csak a tojó ül, eközben a hím eteti. A fiókák 11-12 nap elteltével kelnek ki, először csak a tojó, később már a hím is eteti őket.
A biztonságot jelentő fészekben 12-15 napig maradnak, a kirepülésüket követő első hetekben még a szüleik etetik őket, később önállóvá válnak, és gyakran már június végén kisebb csapatokba verődve kóborolnak.
A csíz hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Képek forrása: Pixabay.com
Források: MME; Europamadarai.hu
