Szerző: A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) eurázsiai elterjedésű vízimadár, mely nevét az idősebb madarakon, kora tavasztól nyár végéig megfigyelhető felmeredő dísztollairól kapta. Magyarország nagyobb állóvizeinek gyakori költőfaja, elsősorban a zárt nádasok és a nyílt vízfelületek határán telepszik meg.
Rövidtávú vonuló, a telet főként Dél-Európában tölti. Hazánkból a madarak jelentős része késő ősszel elvonul, csak néhányan maradnak a be nem fagyó vizeken. Főleg hallal táplálkozik, de fiókanevelés idején többnyire rovarokat zsákmányol, esetenként növényi táplálékot is fogyaszt. Más vöcsökfélékhez hasonlóan, ez a faj is hajlamos a tollevésre.
A kifejlett búbos vöcsök testhossza 46-51 cm, szárnyfesztávolsága 85-90 cm, a hím testtömege 600-1 500 gramm, míg a tojóé 600-1 400 gramm. Magasba nyújtott nyaka már messziről megkülönbözteti a többi vízimadártól.
Téli tollruhájában hasa, nyakának elülső fele és arcrésze fehér, szeme vörös, csőre rózsaszín, feje teteje, nyakának hátsó része, háta és szárnyai pedig sötétbarnák. A nyári, párzási időszakban mindez látványos, vörösesbarna tollgallérral és két, szarvacskára emlékeztető bóbitával egészül ki.
A fiókák rejtőszínűek, különféle barna színárnyalatok keverednek tollazatukban fehér foltokkal. A fiatal kifejlett egyedek ebből a ruházatból egy ideig megőrzik a sötét feji és nyaki csíkokat. Évente egy alkalommal költ, a fészekalj megsemmisülése esetén pótköltésbe kezdhet.
A korán visszaérkező madarak hamar őrizni kezdik revírjüket, nászviselkedésükre jellemző, hogy jelképesen fészekanyagot hoznak fel a vízfenékről, és azt mutatják meg a párjuknak. Ezt követően mellüket egymásnak támasztva felemelkednek a vízben, rozsdavörös gallérjukat széttárják, és ide-oda mozgatják, nyakukat a másikéra kulcsolják, vagy szárnyaikkal csapkodnak.
Elhalt vízinövényekből úszó fészket építenek, melynek csak kisebb része emelkedik a víz fölé, a fészket a nád közé építik. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyekből a fiókák 25-27 nap kotlás után kelnek ki. A fiókák már az első napon tudnak úszni, bukni azonban még nem.
Szüleik hátán utaznak, akik sokszor még az etetésüket is ott végzik. A fiókákat mindkét szülő eteti. A búbos vöcsök Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: JJ Harrison / Licence: CC BY-SA 3.0
Források: MME; Europamadarai.hu; Wikipédia
