búbos pacsirta

A búbos pacsirta (Galerida cristata) Európa mérsékelt övi részén, Közép- és Belső-Ázsiában, valamint Észak-Afrika nagy részén fészkelő madár. Egyre gyakrabban találkozhatunk vele a településeken is, legtöbbször azonban állattartó telepek közelében telepszik meg.

Ma már nem ritka, hogy nagyobb városokban a lapostetőkön költ. Számos élőhelyen megtelepszik, azonban igényli a nagyobb kiterjedésű, nyílt területeket. Utak mentén, köves, homokos területeken, parlagokon, szántókon is megfigyelhetjük.

A hazai állománya állandó, a nyugat-európai populációk kis távolságokra vonulhatnak. Étrendje az évszak függvényében változik, tavasztól őszig, állati eredetű táplálékot, nagyrészt rovarokat zsákmányol, télen gyommagvakkal táplálkozik.

Jellegzetes külsejű pacsirtafajunk, mely nevét a fejtetején található felmereszthető, csúcsos tolldíszről kapta. Testhossza 17–19 cm, a szárnyfesztávolsága 29–38 cm, a tömege 37–50 gramm. Valamivel nagyobb termetű, mint a mezei pacsirta. Tollazata szürkésbarna alapszínű, hosszú, hegyes bóbitával, amely még lapítva is jól látható.

A búbos pacsirta hangja:

A mezei pacsirtához képest kissé szürkésebb és sötétebb, mellén elmosódottabb a csíkozás. Hátsó szárnyszegélye nem világos és a szélső farktollai agyagbarna árnyalatúak, nem fehérek. Alsó szárnya és gyakran felső farkfedői is vörösbarnával árnyaltak.

Évente kétszer költ, fészekalja 3-5, ritkán 6 tojásból áll. Kisebb talajmélyedésbe, nagy fűcsomó vagy sűrűbb növényállomány tövébe kapart fészekgödrét száraz fűvel, vékony dudvaszárakkal, néha tollal béleli.

A 12-13 napig tartó kotlás során a tojásokon csak a tojó ül, miközben a hím a levegőben vagy egy kiemelkedő ponton énekel. A fiókákat a szülők közösen etetik, a fészket 10-11. napon hagyják le, 17-18 naposan már ügyesen repülnek. A család sokáig együtt marad.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2003-ban a búbos pacsirtát „Az év madarává” választotta a hazánkban élő többi pacsirtafajjal együtt. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Zeynel Cebeci

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.