búbos banka

A búbos banka (Upupa epops), mely fostos bugybóka néven is ismert, Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ.

Ez a rendkívül izgalmas külsejű, és sajátos védekezési módszert is alkalmazó madár Európa országainak többségében fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével az ország egész területén elterjedt.

Az európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, a hazatérés azonban egészen április végéig elhúzódik.

Tavasszal a hímek egész nap hallatják hangjukat. A jellegzetes „up-up-up” kiáltást, melyről a faj latin nevét kapta, még júniusban is hallhatjuk. Miközben „énekel”, tollait felborzolja a torkán, csőrét pedig melléhez szorítja.

A búbos banka éneke:

A búbos banka a rigónál nagyobb termetű, kb. 25-29 cm testhosszú, 45-87 gramm súlyú tarka tollazatú madár, szárnyfesztávolsága 44-48 cm. Fejét nyugalmi állapotában a tarkóra simuló, sugarasan felmereszthető bóbita díszíti.

Bóbitája rozsdavörös árnyalatú tollakból áll, melyek vége fekete, és fekete-fehér. A kifejlett búbos banka, nyaka és egész alsóteste világos rozsdás-sárga árnyalatú. Háta és a szárnyai feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete, a farktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik.

A fiatal példányok színezete halványabb, kevés kontrasztos és bóbitájuk is kevésbé fejlett, mint a felnőtt egyedeké. Hosszú, fekete csőre enyhén lefelé ível. Szeme sötétbarna árnyalatú, míg lába ólomszürke.

A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik. Előszeretettel fogyasztja a sáskákat, tücsköket, cserebogarakat, pajorokat, kukacokat, a kártékony lótücsköket és a gilisztákat is.

búbos banka

Kép forrása: Pixabay.com

A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Nem ritka az sem, hogy elfoglalja a harkályok odúit, fészket nem épít.

Jellemzően 5-8 tojást rak, a kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik, de akár kétszer is költhet évente. A tojó egyedül kotlik, a kotlás alatt a hím eteti. A fiókák kikelése után eleinte a hím hordja a táplálékot, melyet a tojó átvesz és megeteti a fiókákat, később már közösen hordják az élelmet.

Főként az alacsonyabban levő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelő helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák különleges védekező viselkedése, amikor is híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered a búbos banka népi neve, a “fostos bugybóka”.

A fiatal búbos bankák 3-4 hetes korukra már röpképessé válnak, az üreg elhagyása után, rövid ideig még a szabadban is etetik a szülők, fiókáikat.

Háromszoros győztes az MME „Az év madara” szavazásán

búbos banka

Kép forrása: Pixabay.com

Az MME 1979-ben indította el “Az év madara” programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben. A búbos banka 2015-ben 1989-ben és 1990-ben is megnyerte a szavazást.

Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhely kínálatát is, ugyanakkor mivel főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt.

A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállománya 5 millió egyedre becsülhető. Hazai fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken.

A faj védelmében mi is segíthetünk a megfelelő fészkelő helyek biztosításával, például mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kő- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetőtér megnyitásával a kúpcserepek alatt.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: Wikipédia; MTI Archívum; MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.