bíbic

A bíbic (Vanellus vanellus) Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előforduló partimadár, mely jellegzetes bóbitájáról könnyedén beazonosítható. Hazánkban fészkelő nedves réteken, szikes területeken, árasztásokon, vizes környezetben lévő szántókon is fészkel.

Főként rovarokat, pókokat, férgeket és puhatestűeket fogyaszt, ezt egészíti ki növényi eredetű táplálékokkal. Részben, az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, tudott alkalmazkodni az extenzív mezőgazdasági környezethez azonban a vegyszerek negatívan befolyásolták az állomány nagyságát.

Elterjedési területének jelentős részén vonuló. A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, ezt követően nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Az őszi vonulást jelentősen befolyásolja az időjárás.

Sok madár csak akkor hagyja el az országot, mikor igazán keményre fordul az idő. Tavasszal sok esetben már februárban megérkeznek első csapatai, többnyire seregélyek társaságában. A hideg lehűlések, és éjszakai fagyok ilyenkor sok bíbic pusztulását okozhatják.

A kifejlett bíbic testhossza 28–31 cm, szárnyfesztávolsága 82–87 cm, testtömege 140–320 gramm. Igen feltűnő, fekete-fehér alapszínű, bóbitás madár. Feje változó mértékben elöl, és a szeme alatti csíkban fekete, hátrább fehéres.

bíbic

Kép forrása: Flickr / Szerző: Andrej Chudý / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Mozgatható fekete bóbitája igen hosszú tollból tevődik össze, gyakran kettő, vagy több részre hasadt. Szárnya széles, lekerekített, a fényben leginkább zöldesen, helyenként bíborosan és kéken csillogó. Csőre meglehetősen rövid.

A torok csak nászidőszakban fekete, egyébként fehér. Hasa fehér, szárnyalja halvány gesztenye-vörös. Fiókái rejtőszínűek, hasuk piszkos-sárga, hátuk világosbarna alapon sötéten foltozott. A bíbic szikes tavakat övező gyepeken és szántókon, pillangós kultúrákban, nedves réteken fészkel.

A fészkeléshez fészekgödröt kapar, melyet növényi szálakkal bélel ki. Fészekalja jellemzően 4 tojásból áll, tojásait naponta rakja le. A kotlás, mely 24 napig tart az utolsó, vagy utolsó előtti tojás lerakása után kezdődik. A tojó és a hím is ül a tojásokon.

A fiókák fészekhagyók, a fészek elhagyását követően szüleik etetik, vezetik és védik őket. Veszély esetén a fiókák a lelapulnak, szüleik pedig nagyon hevesen üldözik a levegőben a veszélyt jelentő ragadozókat, vagy varjúféléket, míg azok el nem hagyják a területüket.

A fiatal madarak öthetes korukban válnak röpképessé. A bíbic Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2001-ben „Az év madarává” választotta.

Képek forrása: Flickr / Szerző: Martha de Jong-Lantink / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Flickr / Szerző: Andrej Chudý / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

Források: MME; Europamadarai.hu

Friss cikkek innen:Állati

Comments are closed.