A barna kánya (Milvus migrans) Eurázsia, Afrika, Ausztrália és Új-Guinea jelentős részén előforduló madárfaj. Afrikában élő alfaját napjainkban sárgacsőrű kánya (Milvus parasiticus) néven önálló fajnak tekintik.
Főként a nagy folyók mentén elterülő ártéri puha- és keményfa ligeterdők fészkelő madara. Magyarországi fészkelő állománya 1960-1980 között jelentősen lecsökkent, azóta az állomány stabilizálódott és lassú erősödés figyelhető meg.
Hazánkban az árterek erdeiben telepszik meg, sok helyen azonban az emberi települések környékén él, hulladékot és dögöket keresgél. Vonuló madár, a telet a Földközi-tenger mentén vészeli át, de eljuthat a trópusi Afrikába is. Előfordul, hogy egy-egy példány áttelel.
A kifejlett barna kánya testhossza 55-60 cm, szárnyfesztávolsága 160-180 cm, a tojó testtömege 750-941 gramm, míg a hímé 630-928 gramm. Tollazata feketés-barnás árnyalatú. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak, hosszú farka pedig az egyensúlyozásban és a kormányzásban segíti. Csőre görbe és éles, karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.
A fészkeléshez gyakran más madarak fészkét használja és újítja fel, de saját fészket is épít, melybe gyakran rongyokat és más hulladékokat is behord. Fészekalja többnyire 2-4 tojásból áll, a fiókák egy hónap elteltével kelnek ki, a fészket pedig 40-50 nap múlva hagyják el.
A barna kánya Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Kép forrása: Flickr / Szerző: David Cook / Licence: CC BY-NC 2.0
Források: MME; Europamadarai.hu